Emlékszem, amikor a középiskola után ötödévben már nem voltam kolis, és otthonról jártam be az iskolába, apu mindíg csinált nekem szendvicset. Imádták a csajok, csak traktoros szenvicsnek hívtuk, mert akkora volt, mint egy traktor kerék, és egy jómunkásember napi adagjának megfelelt. És mégis mindíg kevés volt...
Lehet ha ilyen csomagolásban vittem volna, senkit nem érdekelt volna a traktoros szenvics:)